Tartalom:

• A felnőtté válás ideális útja
• A gyermekek egészséges fejlődésének feltételei
• Baj van a családban?
• Honnan, hogyan érkeznek hozzánk gyermekek?
• Mire számítsunk az első időszakban?

Kedves kollégák, érdeklődők!

Kollégáimmal együtt örülök, hogy szóba áll, szóba állsz azzal a gondolattal, hogy e szép és nagy kihívást jelentő szakmát áttekintsd. Sokan gondolják, hogy semmi pénzért nem lennének nevelőszülők. Többen gondolják azt, hogy a gyerekek ellátásáért és a nevelőszülői munkáért járó juttatásokért már megéri ezt a feladatot vállalni. Én egyik megközelítéssel sem azonosulok. Számomra a nevelőszülői hívatás szolgálat rászoruló gyermekekért, családokért, a társadalomért. Tapasztalom, hogy

• csökkentjük a gyermekek áldozattá válását,
• jobbá tesszük elhanyagolt, elhagyott sorsú gyermekek életét,
• lehetőséget teremtünk nekik egészséges életvezetési ismeretek elsajátítására,
• jót teszünk a társadalomnak azzal, hogy munkaszerető, becsületes és szeretni képes fiatalokat próbálunk útra bocsátani otthonainkból.

Mindezek mellett tudom, hogy nagyon nehéz feladat nevelőszülőnek lenni, de szakmaiság nélkül nem érdemes végezni ezt a munkát. Folyamatos szakmai fejlődés, illetve ennek igénye nélkül nem teszünk jobbat a gyermekekkel, mintha nagy létszámú gyermekotthonokban élnének. E szakmai szemléletmód megosztása miatt hoztuk létre nevelőszülői módszertani megosztásunkat.

Mielőtt a nevelőszülőséggel, egyáltalán gyermekek nevelésével állunk szóba, fontos pár pillanatig átgondolni, mi is a felnőtté válás ideális útja. Mindannyian örültünk, vagy örültünk volna, ha így alakul gyermeki létünk, ifjúvá serdülésünk korszaka.

• Megfontolt, céltudatos és szorgalmas fiatalok házasságából gyermek, gyermekek születnek. Tehát a fiatal pár gyermekvállalás előtt szüleiktől érzelmileg leválva elköteleződik egymás iránt. Önálló életvitelt, otthont alakít ki; saját jövedelmük van. Felkészültek a párkapcsolatuk megőrzésére, konfliktusok kezelésére. Ha mégis problémák köszöntetnének be, tudják, hol és kitől kérjenek segítséget. Tudatosan tervezik a gyermekvállalást, szívesen fejlesztik a helyes gyermeknevelésre vonatkozó ismereteiket. A terhesség idején az édesanya külön is figyelemmel van egészségének megőrzésére, együttműködik az orvossal, védőnővel. A férj – ha lehet, felesége mellett tisztelettel, szeretettel és megbecsüléssel várja közös gyermekük világra érkezését.
• A gyermek(ek) megkapják mindennapi szükségleteiket. A kórházból hazaérkezve a kisbaba nyugalmat, teljes gondoskodást kap mindkét szülője részéről. Az első évektől kezdve gondosan megválasztott eledelben részesül a kisgyermek. Biztosított az otthonban a tisztaság, és ez a gyermekre és ruházatára is érvényes. A szülők a testi érintés, a bizalom mosolya mellett gondoskodnak életkor(uk/á)hoz megfelelő játékokról, eszközökről. Így inger gazdag környezetről beszélhetünk, ami mind az értelmi, mind az érzelmi fejlődés bőséges tápláléka.
• • A szülők jelen vannak a beszédfejlődés napjaiban, az első mászó és járó lépések pillanataiban. Képeskönyvből mesélnek a kisgyermekeknek, tanítják az önuralmat, a szófogadást. Kimennek a jó levegőre a gyermekkel, később együtt sportolnak velük. Segítenek az óvodai beilleszkedésben, eljárnak szülői értekezletre, ismerik a kamasz kortársi barátait. Otthonukban vendégül is fogadják fiatal felnőtt gyermekük barátait. A nevelésben céltudatosak, határozottak, szeretetteljesek.
• A szülők segítenek a kamasz-kor nehézségeinek átvészelésében. Nem csupán saját megérzéseikre és emlékeire támaszkodnak, hanem készek nevelési könyveket, előadásokat kezükbe venni, tanulni, fejlődni.
• Támogatják a fiatal csemetéik önálló felelős döntéseinek a megszületését. Segítik a továbbtanulást, munkába állást. Nem akarjuk gyermekeinket magunkhoz láncolni, legfeljebb mindenkor örömmel vesszük, ha segítségünkre vannak.
• Mindezekben jó példával járnak maguk is elöl. Van ilyen a valóságban? Vagy most ébred Csipkerózsika? Biztosan örülnénk mindannyian, ha így kezdhetnénk saját életünk első napjait.

Amikor nevelőszülői feladatra vállalkozunk olyan gyermekekkel fogunk együtt élni, akik talán egyik ideális pillanatnak sem voltak részesei eddig. Ha vérszerinti családjukban maradtak volna, nem egyszer az életük is veszélyben lenne. Milyen bajokkal is küzdenek azok, akiknek a gyermekét befogadjuk?
Elsőnek olyan témákat sorolok fel, amelyek nagyon sok olyan családot érinthetnek, akiknél nem merül fel a gyermekelhelyezés, talán éppen a te családodat is. Attól, hogy baj van egy családban, még nem kell elvenni tőlük a gyerekeket, de az feltétlenünk figyelmet érdemel, hogy a problémák feltárásáért, megoldásáért teszünk, tesznek-e eleget a szülők. Tehát – ha maguk tehetetlenek – kérnek-e szakemberektől segítséget.

• A családon belül konfliktuskezelési zavarok (kiabálás, megsértődés, dühkitörés, esetleg bántalmazás, agresszió…), amit egy óvónő, tanítónő pontosan érzékel a gyermek beilleszkedése idején.
• A család „királya, királynője” sokszor nevelkedett fel nagyon nehéz, értelmileg, érzelmileg elhanyagoló, bántalmazó környezetben. Mit várjunk tőlük. Nem valószínű, hogy lelkes tanulók lesznek a „szülők iskolájában”. Sokunk életében a szüleink önmagukat akarták megvalósítani bennünk, és mind a mai napig meg akarják mondani, miről és hogyan gondolkozzunk, beszéljünk és cselekedjünk. A korábbi rossz neveltetési körülmények okoznak sok ifjú családban nevelési és működési (pénzkezelési, higiéniai, kapcsolati…) zavarokat.
• Depresszió, elfogadás- és szeretethiány, ami nagyban rontja a gyermek saját énképét. Tehát az ilyen körülmények között élő emberpalánta nem fogja becsülni magát, könnyen sodródik erkölcsileg kétes társaságokhoz, válik szerfüggővé, érzelmileg teljesen labilissá. Később áldozattá vagy bűnelkövetővé.
• Sok bajban levő család egyszerűen nem tudja, hogy kell működnie egy egészséges családnak. Nincs ismerete erről. Az még nagyobb baj, ha nem is akar szerezni. Az előbb említett működési-életvezetési zavarok újabb problémákat hoznak felszínre: nincs tüzelő, szakadt a ruha, kikapcsolják a villanyt, nincs pénz mosógépre, a család nehéz helyzete fájdalmát újabb pótszerekkel igyekszik (alkohol, cigaretta, energiaital, tv, internet, meggondolatlan hitelek…), enyhíteni. Ha eddig nem voltak bajban, akkor ezután biztosan.
• A 21. század már a társadalom működését jórészt gépekkel oldja meg. Jó lenne mindenkit a szolgáltatásokban foglalkoztatni, akinek nem jut hely a termelésben (főként mezőgazdasági), de ott tartunk, hogy „ennyi ember létezésének biztosításához sem kell ennyi ember…” Kevés munkalehetőség. Ez önmagában azért nem igaz, mert azt is őszintén hozzá kell tennünk, hogy a munkanélküliek között azért sokan vannak, akik között baj van a munkakedvvel, a kötelességszeretettel is.
• Végül látnunk kell, hogy a szegénység komoly probléma sok család életében. Van olyan eset, hogy a szülők nem tehetnek erről. Őket valóban támogatni kell főként munka biztosításával, némi segéllyel. De sokszor a szegénységgel együtt jár az igénytelenség. A szülők nem hoztak, nem hoznak mindennap jó döntéseket személyi, lakókörnyezeti higiéniájukra vonatkozóan. Nem törődnek kiegyensúlyozott táplálkozásukkal, egészségükkel, jellemük és képességeik fejlődésével, emberi kapcsolataikkal. Pedig ezek közül nagyon sok nem pénz kérdése, mégis anyagi áldást is jelenthetne.
• E témakör utolsó szakaszában arra térek ki, hogy melyek azok a bajok, ami miatt egy szülő elveszíti gyermekéhez való felügyeleti jogát, tehát alkalmatlan a szülői feladatokra. A gyermekvédelmi törvény négy területet nevez meg a gyermek veszélyeztetése témakörében. A törvény elsősorban a gyermekjóléti alapellátásokkal, családgondozással, illetve védelembe vétellel próbál meg segítséget adni. De nem egy esetben elérkezik a pillanat, hogy nincs a gyermek veszélyeztetéséből más kivezető út, csak a nevelésbe vétel.

A veszélyeztető körülmények okainak feltárására nem vállalkozhatunk, tényszerűsége álljon előttünk.

Mikor beszélünk az alábbi szülő által „elkövetett” gyermekveszélyeztetési körülményekről?

• 1. Testi veszélyeztetés: A gyermek nem kap (életkorának) megfelelő táplálékot, éhezik, vagy a táplálék elkészítése igénytelen, rossz minőségű, nem egy esetben romlott. Mindezek mellett megjelenhet a higiéniai elhanyagolás. Nincs fürdetve a gyermek, ruhái rendetlenek, körmei piszkosak, szakadtak, nincsenek tiszta körülmények között tárolva, és az otthon is rendezetlen, piszkos. Továbbá a gyermek ingerült ideges családtagok részéről fizikai súlyos bántalmazást él meg, vagy akár szexuális zaklatás, erőszak áldozata, amit maguk a szülők követnek el, illetve nem akadályozzák meg. Ide tartozik, amikor a szülők nem tudnak gyermekük hollétéről, mert nincs otthon, csavarog. És van eset arra is, hogy a szülők hagyják védelem és felügyelet nélkül gyermekeiket. Vannak szülők, akik nem törődnek azzal, ha gyermekük beteg, nem veszik figyelembe az orvos tanácsait, előírásait.
• 2. Értelmi veszélyeztetés: A gyerek ilyen szülők esetében általában véletlen baleset, felesleges akadály. A családi pótlékról, gyesről ugyan nem mondanak le, de cserébe nem törődnek igazából gyermekük gondolkodásának fejlesztésével, járás, beszéd és szociális fejlődésével. Ők azok a családok, ahol a szülő nem tudja, mi van a gyerekkel az iskolában, akiknek a gyermekei többször ismételnek évfolyamokat, a szülői értekezleteket is lélekölő fáradság okán nem látogatják. Otthon esetleg szidják a tanárt, miközben a gyerekeik egyáltalán nem készülnek fel iskolai kötelezettségeikre. A gyerekek lógnak a tanórákról. Előfordul, hogy a szülő mégis segítséget kér a gyermeke értelmi fejlődéséhez (nehogy elvesszen a családi pótlék), de azután nem tartja folyamatosan a nevelési szakemberekkel a kapcsolatot, javaslataikat nem fogadja meg.
• 3. Érzelmi veszélyeztetés: Hagyjál békén, nem érek rá foglalkozni veled, útban vagy, minek születtél meg, csak a baj van veled, nézd a tévét, nem eszek veled, ha még egyszer így viselkedsz, agyoncsaplak, megverlek, felnégyellek. Én ezt nem bírom tovább, elmegyek itthonról, felakasztom magam, ha még egyszer meglátom, hogy ezt csinálód… Úgy ilyen nincs? Legalábbis ezt a legnehezebb tetten érni, mert sokszor csak akkor hangzik el, mikor nincs védelem” a család körül. Az érzelmi veszélyeztetéshez tartozik még a ridegség, a szülő folyamatos idegessége, kiszámíthatatlan viselkedése, pszichiátriai betegsége, rendszertelensége (evésben otthon tartózkodásban, nevelési módszerekben…). Amikor a szülő nem tartósan és kiszámítható módon fejezi ki gyermeke felé megbecsülését és szeretetét.
• 4. Erkölcsi veszélyeztetés: Ha az előbbi három veszélyeztető körülmények közül több jelen van. De ide tartozik a szülői helytelen példamutatás magatartás és a függőségek területén: alkoholizmus, drogozás, játékszenvedély, pornográfia minden formája és nyílt szexuális viselkedés a gyermek előtt, bűnöző életmód… Erkölcsi veszélyeztetésnek minősül a törvények áthágására való tanítás, a dohányzásra, alkoholra szoktatás, éjszakai életmódba (diszkó, szórakozóhelyek, házibulik) beleengedése a gyermeknek.

Befogadott gyermekeink honnan érkeznek? Néhány példa:

• • Vér szerinti szüleiktől veszélyeztetés okán.
• • Rokonaiktól, mert nem tudják ellátni tovább őket.
• • Kórházból, mert a védőnő a gyámhivatallal egyeztetve nem engedélyezi már a szülőhöz hazakerülést.
• • Csecsemő-, illetve gyermekotthonokból, mert végre találtak a gyermeknek befogadó szülőt.
• • Másik nevelőcsaládból, mert az a gondozási hely nem volt már megfelelő az általunk befogadott gyermeknek, vagy éppen mert az a család egészségügyi vagy más családi okból nem tudja tovább a nevelőszülői munkát tovább végezni.
• • Magukra maradt gyermekek, mert szüleik éppen felügyelet nélkül hagyták otthonukban őket.

A következő szakemberek segítették családunkba a gyermeke(ke)t:

• • Védőnő, iskola gyermekvédelmi felelőse, orvos, ők jelezték, hogy probléma van a családban.
• • Gyermekjóléti szolgálat családgondozója, aki a jelzések alapján alapellátásban gondozta valószínűséggel a családot, sőt többlet-beavatkozásának köszönhetően a gyermek védelembe is vétetett, de a szülők nem tudtak változtatni a gyermek nevelési környezetén olyan mértékben, hogy velük maradhasson.
• • A gyámhivatalok munkatársai a begyűjtött információk alapján a gyermeket szükség esetén védelembe veszik, ami azt jelenti, hogy a családgondozóval kötelező együttműködnie szülőknek a gyermekek veszélyeztetésének elhárítása érdekében. Ezután a gyámhivatal hozza meg a javaslatok alapján a döntést a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről, és 30-60 napon belül a nevelésbe vételéről, vagy visszahelyezi a vér szerinti családba, ha a szülők megoldották veszélyeztető körülmények elhárítását.

Minden változás krízissel is járhat. Gyermekenként eltérő, mit vált ki belőlük a szüleiktől való elszakadás, az új környezetbe való beilleszkedés. Ha a családba fogadunk gyermeket, tekintsük természetes reakciónak a következő tüneteket:

• Szorongások, félelmek
• Gátlások és gátlástalanságok
• Evéskényszer
• Örülni és bánkódni
• Kötődészavarok
• Kapcsolati veszteségek
• Alkalmazkodási nehézségek

Köszönöm a figyelmedet (figyelmét), jó böngészést kívánunk oldalainkon továbbra is.
 

A témához készült bemutató ide kattintva letölthető.

Vissza az általános módszertani főoldalra itt.

A nevelőszülői módszertan fő oldalát ide kattintva éri el.

További oktató filmjeink, témáink:

1. Út a nevelőcsaládhoz - Ön itt áll.
2. A gyermeki lélek veszteségei
3. Kapcsolattartás pro és kontra
4. A gyermek szükségletei
5. Hogyan és mire neveljük őket?
6. Merre tovább?
7. Csapatban a szakmával
8. Hogyan válhatunk nevelőszülővé?

A film segédletének diaképei, illetve képek a filmből: